Halász Ferenc
1959. június 2-án születtem Temesváron.
Elemi és általános iskolai tanulmányaimat a temesvári gyárvárosi 1-es számú Általános Iskola magyar tagozatán végeztem, 1978-ban a 2-es számú Matematika-Fizika Líceumban (ma Bartók Béla nevét viseli) érettségiztem.
1983-ban a Babeş-Bolyai Egyetem Történelem-filozófia karán szereztem tanári oklevelet. A pedagógusi pálya meghatározó lételemem. Szüleim és feleségem is a nevelői – oktatói hivatás elkötelezettjei.
1983 és 1986 között a Bihar megyei Érmihályfalván és Temes megyében tanítottam történelmet, majd 1986-ban visszakerültem abba az iskolába, ahol érettségiztem.
1990 és 1999 között a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója voltam. Érdekes élmény és tapasztalat volt együtt dolgozni volt igazgatómmal, osztályfőnöknőmmel és tanáraimmal.
2005 és 2009 között, majd 2010 áprilisától újra, Temes megyei főtanfelügyelő-helyettesként szolgáltam a megye magyar oktatásának érdekeit. E téren a 2006-2008-as időszak volt a legszebb, amikor a lehetőségeket kihasználva, felújításra került az önálló magyar, vagy magyar tagozattal rendelkező intézmények döntő többsége.
A ’90-es évek elején a közéleti tevékenységem is elkezdődött.
1991-ben alapító tagja voltam a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének. 20 éven keresztül töltöttem be az RMPSZ megyei szervezetének elnöki tisztét, 2011 márciusában pedig a szervezet országos alelnökévé választottak.
Iskolaigazgatói tevékenységem során hamar meggyőződtem arról, hogy korszerű, versenyképes magyar iskolát csak az állami szűkös költségvetésből megteremteni nem lehet. Ezért 1991-ben kezdeményeztem a líceum, majd a későbbiekben az egész megye magyar oktatási intézményeit támogató Bartók Béla Alapítvány létrejöttét. Ennek az 1992-ben bejegyzett alapítványnak ma is elnöke vagyok, s az elmúlt 19 esztendő során, munkatársaimmal kidolgozva a Temes megyei szórvány oktatási stratégiát, számtalan olyan programot koordináltam, amely hatékonyan hozzájárult a magyar oktatási hálózat fennmaradásához.
S ha már az ember közéleti tevékenységre adta a fejét, akkor nehezen lehetett kimaradni a politikából.
1990 februárjában szólt egykori osztályfőnöknőm, hogy az akkori BMDSZ vezetői minden csütörtökön a Magyar Házban megbeszélést tartanak, s jó lenne, ha egy alkalommal én is elmennék. Elmentem... és ottragadtam. Azóta végigjártam a megyei szervezet ranglétráját. Egyszerű RMDSZ-tagból 1994-ben TKT-képviselő lettem, majd 1996-tól a megyei elnökség tagja. Két évig gazdasági, majd három évig politikai alelnöke voltam a megyei szervezetnek. 2001-ben választottak meg elnöknek, ma a negyedik mandátumomat töltöm e minőségben. Sajnos, mindegyik elnökválasztáson (2001, 2003, 2005, 2008) egyedül futottam, s ez a tény talán nem válik dicsőségére a Temes megyei magyar politika iránt érdeklődőknek.
2001-től tagja vagyok a Szövetségi Képviselők Tanácsának.
1992-1996, valamint 2000-2004 között a temesvári önkormányzat tanácsosa voltam, itt is főleg oktatási kérdésekkel foglalkoztam.
Temes megyében, e beolvadásra hajlamos szórványban, magyar politikusnak lenni nem jelent feltétlenül csak sikerélményt. 2004-ben egy jó választás után az 5%-os küszöb bevezetése miatt elvesztettük a temesvári és megyei képviseletet, 2008-ban pedig 27 szavazat miatt nem kerültünk vissza a Megyei Tanácsba, majd elúszott a parlamenti képviselet.
Tehát 2012-re van feladat bőven, a bánsági magyar közösség újbóli mozgósítása nagy kihívás lesz.